Elveszett telefon
Előtörténet: tanyán élek, télen az állatok alatt növekvő alom van, amikor esténként elrendezem a szalmát és frisset teszek a régire, meleg fekhelyet eredményezve ezzel. Etetésidő, lovak alá aranyszínű szalma kerül. Kecskéknél kifejem Boxi megint csak gyulladt tőgyét, nem kicsi a feszkó, de végül sikerül. Utána a fás színben rakodom a fadarabokat, mikor eszembe villan: nincs meg a TELÓM!
Nyargalás először lovakhoz, hiszen ott kezdtem. Szegény párák csak kapkodják patáikat, miközben a négykézláb csattogó porontyokat alázó profizmussal merülök csuklóig a mélyalomban körbe-körbe nyargalászva, semmi!
“Mit keresel, édes gazdám?…”
Kecsókhoz robogok, hasonló munkamenetet végezve Boxi kihívást lát bennem, hisz dettó négykézláb vagyok, és túlságosan kisajátítom a fekhelyét. Leszegett fejjel igyekszik kiüti, lehiggasztom, és csüggedten kisétálok.
Betérek a fás színbe: először is pofára esem kis híján egy kugliban, majd bokán ver egy elhagyott léc, és belenyúlok a kétféle trágya után valami nyálkásba. Kezdem feladni.
Ekkor jött egy sugallat, hogy mi lenne, ha csörögne az a nyomorult telefon, de hiába reménykedem.
Hmmm.
Beiramodom a laptop elé és lesem, kinek van elég humorérzéke az ismerőseim közül, aki aktív a cseten. Nocsak, akad egy név. Gyorsan rá is írok, hadd nevessen. Nevet. Jogosan.
Én meg szaladok, és keresem a csörgő miazt. Lovakat majd a kecskéket terrorizálom, semmi. Fás? Semmi.
Szinte feladva az utolsó reményt kullogok be a házba, hátha már széttaposták annyira, hogy kampec lett neki.
Ekkor rezeg a lópucolós tatyó!
HEURÉKAAA!!!
Kat
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: