JOE WRIGHT: A LEGSÖTÉTEBB ÓRA
Néhány napja lehetőségem volt megtekinteni egy olyan csodálatos filmet, aminek témája mindig is az érdeklődésem középpontjában volt.
A film Churchillről szól elsősorban, aki Anglia és Európa legsötétebb óráiban elfogadja miniszterelnöki kinevezését. A főszereplő, Gary Oldman, ezért az alakításáért, 2017-ben, a “legjobb férfi színésznek” járó Oscar-díjat kapta meg.
Pár mondatban felvázolnám a drámai helyzetet megelőző eseményeket:
Vége az első világháborúnak, a Béke szerződések a Központi Hatalmakat, élükön Németországgal súlyos kártérítésekre, terület-elcsatolásokra, korlátozásokra ítélik.
Megjelenik a német politika élvonalában Hitler, aki megígéri a népének, hogy az őket ért sérelmeket megbosszulja, a német népet ismét a legnagyobbá teszi a világon. Először Németországban, aztán Európában elindulnak sorozatban az erőszakos cselekmények, megjelenik a fasizmus.
Az európai nagyhatalmak mindezt a borzalmat, Hitler négy éves háborús fegyverkezését, diplomáciai manipulációit csak ölbe tett kézzel nézték. Bizonyos dolgokhoz, még segítséget is adtak. Sokak úgy gondolták (úgy szerették volna), hogy Hitler és Sztálin elsősorban egymást igyekszik majd megsemmisíteni. Churchill azon kevesek közé tartozott, aki időben figyelmeztetett az igazán valós veszélyre.
Chamberlain háromszor elrepült Münchenbe, hogy végül aláírja a gyalázatos müncheni egyezményt ( a Szudéta vidék visszacsatolását). Keitel marsall elmondta a nürnbergi perben, hogy a Reich nem támadta volna meg Csehszlovákiát, ha a nyugati hatalmak mellé állnak.
- szeptember 30-án a négy nagyhatalom, aláírta a gyalázatos müncheni egyezményt. Chamberlain, amikor hazatért, és Heastonben kiszállt a repülőgépből, büszkén meglobogtatta a Hitler által is aláírt, szégyenletes müncheni nyilatkozatot
- március 12-én a német haderő megkezdte Csehország megszállását. Március 14-én a Csehszlovák Köztársaság megszűnt létezni. Németország 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot.
Minden józan ember (a politikusok kivételével), láthatta, hogy a lagymatag Chamberlain (és francia támogatói) totálisan megbukott a megszállott, fasiszta őrülttel szemben.
Itt indult a mi filmbéli történetünk, miután Chamberlein lemondott, Halifax lord nem vállalta el a miniszterelnöki pozíciót (mert az Alsóház őt nem támogatja) E ponton előkerült az egyetlen ember Winston S. Churchill, aki az elmúlt években, minden fórumon támadta a nagyhatalmak, a háborús kabinet és a miniszterelnök Chamberlain politikáját, akik minden- áron a Hitlerrel történő megegyezést erőltették. Churchill szavaival: “Igy történt, hogy május 10 – én este, a hatalmas küzdelem kezdetén az állam legfőbb vezetője lettem, ezt a hatalmat a világháború öt éve és három hónapja alatt egyre növekvő mértékben gyakoroltam, amikor pedig az idő lejárt, s valamennyi ellenségünk feltétel nélkül megadta magát, vagy éppen letenni készült a fegyvert, a brit választó polgárok azonnal elbocsátottak hivatalomból, és tudtomra adták, hogy ügyeik intézésében nem tartanak többé igényt rám.”
A filmben egy puskalövés nem dördült el, mégis érezhetővé vált a háborús körülményekből adódó drámai helyzet, és ennek következményeként, a Churchillre, a háborús kabinetre nehezedő hatalmas felelősség.
A drámai helyzet abból adódott, hogy Hitler, miután Sztálinnal megállapodott abban, hogy nem támadják meg egymást, Nyugat felé fordult. Napok alatt lerohanta a semleges Belgiumot és Hollandiát, majd Franciaországot vette célba. A szövetséges hatalmakat, a francia és az angol vezetést, a francia- és angol hadosztályokat, meglepte ez a katasztrófális helyzet.
Miután a német páncélos hadosztályok május 20 – án Abevillnél elérték a tengert, északnak fordultak Calais és Dunkerque felé a part mentén, hogy elvágják a tenger felé az angol csapatok menekülési útját.
A tét az volt, hogy a Franciaországban harcoló brit hadosztályok vagy egytől egyig elvesznek, vagy sikerül a hadsereg túlnyomó részét megmenteni, evakulálni.
Churchill magához rendelte a háborús kabinet két legbefolyásosabb emberét, Chamberlaint és Halifax lordot, hogy stratégiát alakítsanak ki, az expedíciós angol hadosztályok megmentése érdekében.
Halifax külügyminiszter elmondta, hogy az olaszok Mussolini vezetésével hajlandók összehozni egy tárgyalást Hitler és a miniszterelnök között. Kifejtette álláspontját arról, hogy a bekerítés, a jelenlegi harci helyzet ismeretében, már nem kerülhető el. Chamberlain is nagyjából egyetértett a lord javaslatával.
Churchill vette át a szót, és a következőket mondta. “Ha egy tigris azt érzékeli, hogy az ember feje benne van a szájában, azt nem fogja elengedni. Hitlerrel én ezért soha sem akarok tárgyalni!“ Odament a térképhez, és a következőket mondta:
Mindenáron el kell kerülnünk a legnagyobb katasztrófát. Dunkerque-nél evakuálni fogjuk az angol hadosztályokat. Utasítom a Calais-nál lévő helyőrséget, a 60. lövész ezredet, a Viktória lövészeket, hogy a végsőkig tartsák a várost. Így két három napot nyerhetünk a megmenekülés érdekében. “Fájdalmas döntés feláldozni ezeket a remek katonákat.”
Halifax lord gaztettnek, katonák elleni bűnös döntésnek nevezte a miniszterelnök álláspontját. Churchill május 20-án meghozta a végső döntést, hogy a helyőrséget nem vonja vissza. A miniszterelnök döntése után, Halifax és Chamberlain miután nem bíztak a menekülésben, szövetkeztek Churchill megbuktatására.
A dunkerque-i szabadulás, 1940. május 26-a és június 4-e között sikerrel járt, megmenekült több, mint 300.000 brit katona.
Churchill megnyerte a csatát a harcmezőn, megnyerte a csatát a nép között (a film metrós jelenete), és megnyerte a csatát a brit parlamentben, ahol nem az ellenzék munkáspárt, hanem a saját konzervatív képviselőtársai voltak a legádázabb ellenfelei. (Chamberain vezetésével)
Végsőként mellé állt a király is, aki arisztokrata létére nem szerette ezt a vadembert, ( “Hogy lehet meginni egy üveg whiskyt naponta, kérdezte a király; meg lehet szokni, volt Churchill válasza”.), de abban biztos lett ő is, hogy Angliát, csak ilyen elszántsággal, odaadással, hősiességgel lehet megmenteni.
A film nagyszerű, a főszereplő nagyszerű, én vagyok csak egy kicsit szomorú, az angol szöveget alig értettem, még mindig a feliratozást kellett böngésznem.
Javaslom mindenkinek a film megtekintését, tanulságos ez még, a 21. században is!
Miklós
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: