66 éves koromban sikerült eljutnom a tengeren túlra; ez a program az első helyen állt a bakancslistámon.
Már a Liszt Ferenc reptéri indulás is megnyugtató volt, mert aki a szervezett úton várt ránk, az idegenvezetőnk, egy korunkbéli, szimpatikus férfi volt.
A reptéri “self check-in” (automatikus beszállókártya-igénylés) kicsit nehézkesre sikeredett, de nem a szeniorok bénasága, hanem a rendszer hibája miatt; de azért megszereztük a beszállókártyát.
Párizsi átszállással repültünk New Yorkba, az Air France légitársasággal. Az emeletes Airbus számomra hatalmas élmény volt; a több, mint 500 utast úgy nyelte el a gép, hogy nem érzékeltünk “tömeget”, és nagyon kényelmes helyet kaptunk, persze az economy class-on (turistaosztály).
Útközben sajna a kilátást nem tudtam élvezni az időjárás miatt, ezért az előttem lévő monitoron filmeket néztem, zenét hallgattam, és érdekes játékokat játszottam. Gyorsan eltelt a majd 7 órás repülési idő, finom – válaszható – ételekkel, és persze francia vörösborokkal fűszerezve.
Este New York várt ránk, igazi díszkivilágításban. Szállás lokációja tökéletes, kilátás a felhőkarcolókra a 8. emeleti szobából. (Holiday Inn Express Midtown West-Manhattan)
“Where liberty is, there is my country!” (Benjamin Franklin) Szabad fordításban: Ahol a szabadság honol, ott az én otthonom! Ezt az idézetet olvastuk másnap a Battery Park kikötőben, mielőtt hajóra szálltunk a Szabadság szoborhoz. Pazar kilátás volt egész Manhattanre, és valahogy tényleg a szabadság szelleme hatott át minket; belegondolva, hogy itt a Szabadság szobor melletti kis szigeten (Ellis Island) engedtek be sok millió bevándorlót, az alábbiak szerint:
Hamarosan folytatom… Stay tuned, maradjatok velünk!
ÁGI
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: